1. Az áramforrástól függően a csörlők hat fő típusa létezik:
Az elektromos csörlők a leggyakoribbak. A csörlő meghajtásához a jármű saját elektromos rendszerére támaszkodnak. Előnyök: Akkor is használhatók, ha a jármű elakadt, így páratlan más csörlőkkel. Ez különösen előnyös a magas víztartalmú területeken. Könnyen telepíthetők, lehetővé téve több helyre és gyors áthelyezést.
A TLT csörlők az osztómű kimenő teljesítményét használják energiaforrásként. Előnyök: Tartós, nagy húzóerőt, hosszú egyszeri-használati időt és több-irányú húzóerőt biztosítanak, így kiváló választást jelentenek katonai járművekhez vagy komoly-teljesítményű-terepjárókhoz. Hátrányok: Motorteljesítményt igényelnek, vagyis nem használhatók, ha a motor elárasztás miatt le van tiltva, vagy ha az osztómű elveszíti az irányított hajtóerőt.
A hidraulikus csörlők a jármű szervo- és szervokormány-rendszerét használják energiaforrásként, és a szervokormány-szivattyút használják erőforrásként. Előnyök: Könnyen telepíthetők. Mivel külső rögzítőelemeik alapvetően univerzálisak, akár terepen is cserélhetők. A hajtóerejük az elektromos és a TLT csörlők közé esik, túlmelegedés pedig rendkívül ritka.
A kerekes csörlő egy viszonylag új csörlőrendszer, amely a keréktengelyt használja hajtóerőként. A legtöbb terepjáró keréken található hat csavar közül négyet használ a csörlő rögzítéséhez. Előnyök: Rendkívül egyszerű fel- és leszerelés, rendkívül könnyű, megfizethető, és képes kétirányú húzóerőt biztosítani.
A kézi csörlő kézi hosszirányú vagy körkörös mozdulatokkal működik. Az emberi erőfeszítés korlátai miatt a kézi csörlők általában korlátozott vonóerővel rendelkeznek.
A pneumatikus csörlő felépítése és működési elve megegyezik a hidraulikus csörlővel, de sűrített folyadék helyett sűrített gázt használ.
2. Alkalmazásuk alapján ATV-csörlők, -terepjáró csörlők, teherautó-csörlők és ipari csörlők kategóriába sorolhatók. Az adott iparágtól függően léteznek víz- és robbanásbiztos-csörlők is.
